Hol is kezdjem...
Egyszer volt, hol nem volt, az Orion ködön is
túl, élt egyszer egy királyfi, akit úgy hívtak, Chris Pine...
Ja, nem is, ez a mese jóval előbb kezdődött, még
gyerekkorunkban. Szóval én emlékszem, hogy a szüleim nézték a Star Treket,
amikor kicsi voltam (TOS - The Original Series), az eredetit, ami 1966-ban
került adásba. És akkor most jönne az, hogy megtörtént a csoda, azóta
élek-halok a Star Trekért. De nem. Kamasz voltam már, amikor végignéztem az Új
Generációt, úgyhogy nekem Picard kapitány volt az első nagy Trek szerelem.
Ayase ezzel szemben Voyager és Deep Space Nine rajongó volt. De még ezek után
sem jött meg a nagy "ihlet".
Találkoztunk, Sóhajtoztunk, mangásztunk, DBSK
Forever! (aztán kiderült, hogy mégse...) és rengeteg egyéb más is kikerült a
kezünk alól, ami valahogy mindig megtalálta a közönségét.
És akkor történt valami. Ayase számára Chris Pine
hangja történt, az én számomra pedig Ayase történt. Az egész az ő hibája! Én
csak egy sima, mezei, egyszerű Trekkie voltam, amíg nem kezdte el rámönteni a
fanságát! *duzzog*
Viccet félretéve, Kirk kapitány 2009-ből nagyban
hozzájárult ahhoz, hogy most itt vagyunk - mondhatnám úgy is, hogy egy
személyben felelős az oldal létrejöttéért. Magával hozta Spock parancsnokot,
William Shatnert és Leonard Nimoy-t, Sylart a Heroes-ból és Danny-t a Vak
randiból. Néztük, hogyan próbálnak megszelidíteni egy Neveletlen hercegnőt vagy
hogy két dal között megmentik a mesebeli Kerekerdőt. Rájöttünk, hogy nem csak a
Gyűrűk urából vannak fanfilmek a Youtube-on és hogy némelyiket felvásárolhatná
egy tévétársaság, mert brutál jó.
Szóval a slash két ősapja beszippantott minket a
világába, ahogy teszik ezt már ötven éve másokkal is és egyelőre nem akarunk
menekülni.
Jó itt nekünk...
Vik
